Hétfőn még csak a kollégákkal találkoztam. Mindenki tud rólam, mindenkinek bemutattak, és a jófej igihelyettes bácsi végigvezetett a sulin. Sajnos a neveket még nehéz megjegyezni. Mindenki kedves velem, próbálnak beszélgetni, de sajnos néha nem megy több az igen-nemnél. Ez függ attól, hogy mennyire vagyok kipihent, stb. Elég nagy nyomás van rajtam; az előző asszisztensek nem váltak be. Vajon én "beválok" majd?
Első két hetem induction period lesz; azaz csak megfigyelőként és segítőként vagyok jelen az órákon, foglalkozásokon.
Ha megkérdezik, milyenek a napjaim?
exhausting...
tiring...
too much...
...shite! (bocsi!)
Szóval az első hét elég nehéz volt. Ez sok mindenből adódik, adódott; elég összetett.
Rengeteg új impulzus ér, meg kell szoknom egy új országot, egy részben új nyelvet, a miénktől eltérő szokásokat, oktatási rendszert, stb.
Ez úgy látom, nem 1-2 hetes munka lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése