Nézzétek el nekem, hogy részletekben írok, de egyszerűen képtelenség mindent egy bejegyzésbe sűríteni.
A skót (és a brit) oktatási rendszer szerintem elég jelentősen eltér a miénktől:
- 3 esztendős korig a babák vagy magánbölcsiben vannak, vagy au pair vigyáz rájuk (esetleg nanny). Előbbi opciók közül - láss csodát - az au pair a legolcsóbb.
- 3 évesen bekerülhetnek az iskola előkészítőbe (oviba) - ami a nursery. Ide 5 esztendős korukig járnak. Ez intézményfüggő, hogy fizetős-e vagy sem.
A Wellington Schoolnak saját nurseryje van, ahová körülbelül 30-40 gyerek jár, 3 és 5 éves kor között. Ezért a szülők minden évben kb. 10.000 fontot fizetnek. Igen, ez egy kocsi ára! (megjegyzes: ezt valamiert elnezhettem, harmadevenkent fizetnek es akkoriban egy term "tandija 1200 font volt) A nursery árának megfelelően igen jól berendezett.
Itt nincsenek külön ovis csoportok, a gyerekek együtt játszanak egy L-alakú teremben.
Itt találhatóak hagyományos ovis játékok; konyha, építőkocka, fejlesztők, puzzle, bábok, stb.
A terem végében zenepolc, főképp ritmushangszerekkel, mellette benti mászóka/csúszda.
Az L betű közepén található az ebédlő/munkaterület. A suliban kapnak ún. snack-et, ami megfelel a mi tízórainknak/uzsinknak. A gyerekek minden étkezéshez kapnak gyümölcsöt, tejcsit. Emellé még jár valamilyen keksz vagy muffin, illetve amit a szülők pakoltak. Ezt a munkaterület mellett található hűtőben, kis uzsis táskákban tárolják.
Ha ezt a részt munkaterületnek használják, akkor a gyerekek kis asztalon homokoznak, vagy lábakra állított "kis kádban" pancsolnak. Erről képet is készítettem:
Amit irtó jó ötletnek találtam és mi is kezdjük bevezetni, az a polcokon tárolt dosszié a gyerekekről.
Minden gyerekhez tartozik ugyanis egy gyűrűs mappa, rajta a gyerek neve és fotója.
Bejegyzik azt, hogy a gyermek milyen képességekkel érkezett az oviba (valamelyik már három évesen olvas!), mit szeret csinálni (!) és miben fejlődött. A dossziéban képeket is találhatunk a gyerekről, játék, fejlesztés, stb. közben.
Ezután következik az "L betű nyugis szára". Mesesarok, nagybetűs könyvekkel. Az óvónénik otthonra is kiadnak "ajánlott olvasmányokat" a szülőknek. Ez úgy történik, hogy kipakolnak az asztalra egy halom könyvet és a gyerekek abból választhatnak. Ezután az óvónéni egy füzetbe feljegyzi, hogy mit olvastak a gyerekek a szülővel.
Végül interaktív tábla, amit leginkább villanypásztorként használnak. Azért azt megfigyeltem, hogy legtöbbször "barátságos", rövid meséket néznek, szelektálnak.
A terem végében található még 2 számítógép, amin a gyermekek oktatóprogramokat használhatnak.
Általánosságban elmondható, hogy rengeteg eszközük, anyaguk van, amelyet a terem mellett még egy szertárban tárolnak. A gyerekeknek rengeteg programot szerveznek: múzeumlátogatás, úszás, zeneóra, outdoor nursery. Ezekért a szülőknek (tudtommal) már nem kell fizetni.
Itt már elkezdik tanulni a számokat, betűket, napokat. Munkájukat van, mikor projektben végzik, előkészítik a sulis munkát. Most éppen Skóciával és Robert Burnssel foglalkoznak; a Burns múzeumba velük mentem, de ezt se úgy képzeljétek el, mint a hagyományos otthoni múzeumlátogatásokat!
Szóval:
folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése